Eb- és macskatartás szabályai – önkormányzati mintarendelet
Több éves (évtizedes) adósságát törlesztette a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, mert 2008. december végén nyilvánosságra hozta állattartási mintarendeletét, mely segítségével az önkormányzatok egységes álláspontok alapján alkothatják meg a településeken a eb- és macskatartás szabályait. A rendeletterv összeállításakor figyelembe vették az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007 év végén készült jelentését is. A jelentés intézkedést tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hívja fel valamennyi helyi önkormányzat képviselő-testületének figyelmét, hogy állattartási rendeleteik ne tartalmazzanak alkotmányellenes rendelkezéseket. Jelen pillanatban a rendeletterv átvétele és alkalmazás még nem kötelező, de bízunk abban, hogy az első lépés megtörtént a rendezett és alkotmányos szabályozás felé.
Káosz az ebtartás körül
Az állatvédők már az állatvédelmi törvény megalkotásakor kérték, hogy hozzanak létre egy egységes rendelettervet, mert kaotikus állapotok vannak a helyi rendeletek terén, szinte ahány település van az országban, annyifajta helyi állattartási rendelet szabályozza többek között a kutyatartást, ráadásul legtöbb helyen az utóbbi évek állatvédelmi szemléletváltását teljesen figyelmen kívül hagyva.
Csak Budapest egyes kerületeiben óriási különbségek vannak az eb- és macskatartás szabályai között. A XVIII. kerületben két kutya tartható társasházban, ha “tartásuk ellen a közvetlen szomszédok sem emelnek e tekintetben (megalapozott) kifogást” (XVIII. kerület eb- és macskatartási rendelete: doc formátumban).
Szentesen például a többlakásos lakóépületek lakásaiban csak abban az esetben lehet kutyát tartani, ha az ingatlan tulajdonosa és a közvetlen szomszédos (alul, fölül, oldalt) lakások használói ehhez hozzájárulnak. Így egy rosszakaró, aki akár csak albérlő a szomszédban, megvétózhat akár tizenegynéhány éve ott élő kutya létjogosultságát. Ezzel szemben az általános gyakorlat az, hogy a társasházi lakások tulajdonosainak 2/3 többsége hozzájárulása elégséges a kutyatartáshoz.
Szegeden kivétel nélkül minden kutyát csak szájkosárral ellátva szabad elengedni a kijelölt kutyafuttatókban (például a yorkshire terriert is), ellenben a többlakásos társasházakban elég a szomszédos lakók kétharmados többségi hozzájárulása a kutyatartáshoz. Tökölön viszont csak a 20 centit meghaladó marmagasságú ebnek kell szájkosár (word doc). Győrben csupán nyolc fajtát és keverékeiket köteleznek szájkosár viselésére közterületen.
A tervezett jövő
A most kiadott ebtartási mintarendelet egyik igen jelentős része, hogy leírja: vakvezető és más segítő kutya korlátozás nélkül bevihető a többi állat számára tiltott intézményekbe. Az utóbbi idóben többször felröppentek a híradásokban, hogy szuper- és hipermarketekbe nem engedtek be például látássérült embert, ha a képzett vakvezető kutyájával szeretett volna ott bevásárolni.
Az új rendelettervezet családi házakban három, lakásokban egy 65 centi feletti vagy két ennél kisebb ebet engedélyezne, viszont nem visszamenőleges hatállyal, tehát a rendeletalkotáskor már nagyobb létszámban tartott kutyák gondozójuknál maradását életük végéig engedné.
A rendelettervezet lehetőséget nyújt arra, hogy a társasházi lakóközösségek békés együttélésének védelmének céljából szabályozhatják, a rendeletben megszabott mértéken felüli ebtartást engedélyezéséhez feltételül szabhatja a szomszédok legfeljebb 75%-nak hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadását a szomszéd indokolni köteles (az ebtartás indokolatlan zavaró vagy nem felel meg az állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, vagy a biztonsági szabályoknak).
Az eb- és macskatartási szabályai mintarendelet egységes szemléletet próbál elterjeszteni, amely egyaránt védi a kutyatartók környezetének érdekeit, de nem jelent hátrányos megkülönböztetést a kutyatartókra és a kutyákra nézve sem.
naon jóóóóóóóó ()()()()
Társasházunkba új tulajdonosok költöztek be az egyik lakásba 3 macskával. Az állatokat tisztán tartják, meglátogatva soha nem észleltem még macskaszagot. A közvetlen falszomszéd macskaszagtól szenved, azt véli, hogy a fal repedésein át jön be hozzá a szag. A macskatulajdonosok a lakásukat teljesen felújították, még egy hangszigetelő külön falat is húztak fel az említett szomszédos lakással közös fal mellé. Tehát egy teljesen ép, repedésmentes fal.
Új ajtót is szereltek fel a lépcsőház felé.
Kifogásolhatja-e a falszomszéd, hogy a másik lakásban 3 macska van (vagy akár csak egy is)?
Nem tudom, Önök csak hozzászólásokat várnak, vagy esetleg válaszolnak is? Érdekelne a válaszuk, véleményük.
Üdvözlettel Előd E.
Tatabányán senki nem tartja be a jogszabályokat. Nekem két kutyám van, egy kistermetű és egy nagytermetű. Társasházban lakunk, mióta megvannak, új lakásba költöztünk, ahol a lakóknak egy év után jutott eszükbe, hogy zavarja a kutyáim jelenléte, főként a nagytermetűé. Megvan a tatabányai ebtartási rendeletről szóló könyvem, amiben nem szerepel semmi arról, mennyi-milyen kutyát lehet tartani és hogyan. Így most kérdem én, a 60 lakásos épületben, 60 család lakik, ebből 14 kutya tulajdonos CSALÁD, akik családtagjukként szeretik kutyáikat, 8 macska tartó és a fene se tudja, hogy milyen állatok vannak még itt, 3 lakó fellázadt, hogy a kutyák jelenléte zavarja őket, kérdem én, ilyenkor az ember mivel érveljen? Érveljen saját törvényeim szerint?-ahogy ezt a 3 ebellenes lakó is teszi? Ha vkinek van ötlete, vagy tisztában van ezekkel a rendeletekkel, kérem, küldjön egy linket, vagy egy pár sor idézetet ebből a törvényről, ami tatabányára vonatkozik.
Tisztelettel: egy kutyatartó, akinek 2 kutyái jelentik a családot…
Kedves Erika!
Nem derül ki a hozzászólásból, hogy melyik városban (településen) lakik, mert a kérdésre a helyi állattartási rendelet adhat megnyugtató választ. A lakásokban tartható macskák számát nem minden településen szabályozzák, de van, ahol legfeljebb 1, 2 vagy 3 macska tartható. Szintén a település szabályozza, hogy eltérő esetben van-e lehetőség egyedi elbírálásra, melyet a település jegyzőjétől lehet kérni.
Bár csak a kutyatartáshoz szokták kötni a társasház többi tulajdonosának többségi hozzájárulását, a későbbi problémák elkerülése érdekében javaslom, hogy a szomszédja minél hamarabb szerezze be a lakók hozzájárulását. Ehhez elegendő egy lapot aláiratni velük, melyben az áll, hogy “aláírásunkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy x.y, a sz. alatti lakos lakásában 3 házimacskát tarthasson. Dátum,
és az aláírások: “ajtószám, tulajdonos neve, aláírása” szerint.
Ha a kérdéses szomszéd ennek ellenére “macskaszagot” érez, akkor az ő költségén csináltassanak vele egy építészeti szakvéleményt. Ha a szakvélemény alátámasztja azt, hogy a macskaszag átterjedhet a falon, akkor lehet a továbbiakról beszélni.
Kedves Diána!
Kerestem a neten a tatabányai ebtartási rendeletet, de sajnos, csak egy tavalyi tervezetet találtam, ahol pont a kulcskérdésben több variáció volt.
Sajnos egy hatvan lakásos épületben nehéz dűlőre jutni, hiszen sokféle ember lehet a lakók között.
Általánosságban, ha társasházról van szó, akkor a társasház dolgaiban elsősorban a társasházi lakógyűlés dönt. Ebből a szempontból előnyben vannak, hogy ilyen sokan tartanak a házban valamilyen állatot, illetve hogy kevesen nem szeretik a kutyákat. Össze kellene hívni egy lakógyűlést, és ott meghatározni a kutyatartás szabályait a házban.
Természetesen kutyát sem lehet úgy tartani, hogy zavarja a lakókat, tehát az együttélési szabályokat mindenkinek be kell tartani. Ez egy ilyen szituációban azért is létkérdés, mert nem szabad még apró szabálytalanságokkal sem magukra haragítani senkit. Nem éri meg. Pórázon kell vezetni a kutyát ott, ahol pórázon kell, össze kell szendi a mellékterméket mindenütt, stb.stb. És főleg, bármennyire is nehéz, nem szabad senkivel sem összeveszni (illetve belemenni a veszekedésbe).
Igyekszem még valami infót keresni, és nagyon kíváncsi vagyok a fejleményekre. Drukkolok,és ha bármi segítségre van szükség, bár nem vagyok tatabányai, megpróbálhatok további tanácsot adni. Itt a honlapon is, és az admin@akutya.info emailon is kereshetnek.
Sziasztok!
Megosztanám én is a történetemet: Szegeden lakom egy 6 lakásos lakóházban. A lakóház nem alakult társasházzá, így nincs társasházi közgyűlésünk. A lakóházban már több mint 10 éve 3 kutya van. 2 kutya két szomszédunknál a lakásban, a miénk az udvaron, saját kennellel, kutyaházzal. A mi kutyánk sajnos 12 évesen tavaly elpusztult, így a lakóházban két kutya maradt.
Édesapámnak fél évvel ezelőtt súlyos szívbetegsége volt, az orvosok és nővérek két hétig küzdöttek az életéért, sikeresen. A betegség következménye azonban az lett, hogy 55 évesen lebénult, munkaképtelenné vált. Emiatt depressziós lett, a lakásból nem volt hajlandó kimozdulni. Arra gondoltunk, mivel szereti a kutyákat, ha lenne egy újabb kutyánk, elmenne vele sétálni, kimozdulna, talán javítaná a kedélyállapotát (mert persze orvoshoz nem hajlandó elmenni.) Tehát hoztunk egy kiskutyát a régi helyére (úgy mentettük meg a vízbefojtás elől, mert a szülők felelőtlen gazdája nem ivartalanítja a kutyáit, helyette évente kétszer vízbe fojtja a szaporulatot….). Tehát jött a kenel-, kutyaházfelújítás, oltások, és szükséges eszközök megvásárlása: póráz, kutyatál, játék, bolha-és kullancsirtó stb. – nem kevés költség, de örömmel vállaltuk mindezt. A kutya érkezése előtt a szomszédoknak elmondtuk, hogy érkezni fog egy kiskutya az udvarba. Az alattunk lakónak – aki egyébként a kertből a saját részére önkényesen elkerített 1/6 részt – szintén elmondtuk a kiskutya érkezését, és ő ezt elfogadta, semmi problémát nem jelzett.
Tehát a kiskutya megérkezett, Apu tanítgatja, elmegy vele sétálni, és jobb a kedélyállapota, mi pedig örültünk. Egész múlt hétig…
Le kell írnom azt is, hogy az elmúlt tizenakárhány év alatt soha, semmilyen probléma nem volt a kutyák miatt. A két kutyás szomszéd rendszeresen kiengedi a kutyáját az udvarra, ahol a három kutya jót játszik egymással. A lakóházban nincsen kisgyerek, és azokat a lakókat, akinek nincs elkerített kertrészük, nem zavarja az, hogy a kutyák az udvaron játszanak.
A kutyák nem ugatósak (szerencsére az új kutyánk sem), valamennyi állat be van oltva, tisztán van tartva, naponta minimum háromszor felszedjük mi “kutyások” felváltva a kutyaürüléket az udvaron. Naponta minimum 2-szer a kutyákat elvisszük sétálni. Szóval igyekszünk betartani a kutyatartás szabályait, semmilyen problémát nem okoztunk mi “kutyások” a nem kutyás szomszédoknak.
Az alattunk lakó szomszéd azonban egy idős néni, akinek az a rögeszméje, hogy mi felette hajnalban ugrálunk. Hiába mondjuk neki, hogy mindannyian felnőttek vagyunk, dolgozunk, és iskolába járunk, és örülünk, ha a nap végén ágyba kerülünk. Semmi kedvünk/erőnk nincs hajnalban ugrálni, ezt nem lehet neki megmagyarázni. Nem tudjuk kitalálni, milyen zajt hallhat ugrálásnak, mi semmi zajt nem hallunk máshonnan sem este, ami a lakóházból jönne. (Megjegyzem korábban azt hallotta, hogy mi hajnalban hegedűlünk, és zongorázunk-hiába magyaráztuk, hogy nincs is zongoránk.) Szóval ez állandó vita az alattunk lakó szomszéddal, és mivel “nem vagyunk hajlandóak az állandó ugrálást megszüntetni” ezért, elhatározta, hogy szó szerinti idézés szerint: “kicsinál” minket. És ott jelent fel ahol tud. Pl. a kutya miatt az önkormányzatnál. És hiába járult hozzá szóban a kutyatartáshoz az elején, ezt bármikor visszavonhatja (akkor is ha írásban járult volna hozzá)- ahogy erről az önkormányzat ügyfélszolgálatán tájékoztattak. Tehát ha nem tudjuk megszerezni valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását folyamatosan (!), akkor el kell vinnünk a kutyánkat, vagy az ún.: gyepmesterrel az önkormányzat elviteti.
Ez azt jelenti, hogy aki kutyát mer tartani,valamennyi szomszéd igazságtalan és tűrhetetlen magatartását köteles elviselni? Mert ha nem, akkor ugye a szomszéd bármikor visszavonja a kutyatartáshoz való hozzájárulását, és így megakadályozza a kutyatartást?
És hiába hivatkozunk arra, hogy valójában nem a kutyával van a probléma, hogy ez csak egyfajta bosszú egy képzelt probléma miatt, hogy korábban ő is hozzájárult a kutya udvari tartásához, hogy ő elkerítette a saját udvari részét, hogy másik két kutya is napközben kint van az udvaron, amivel semmi baja nincs, így egyértelmű, hogy ez nem a kutyatartás ellen szól, hanem a gazdáik elleni bosszú.
Igazságtalannak tartom az olyan szabályozást, ahol valaki az elkerített udvarrészén kívüli kutyatartást megakadályozhatja ráadásul úgy, hogy valós problémája a kutyával nincs is.
Ha esetleg tudnátok valamilyen megoldást a helyzetünkre, megköszönném, ha leírnátok. Nagyon megszerettük ezt a kiskutyát, úgy tűnik, édesapám kedélyállapotán is segített, nem szívesen válnánk meg tőle.
Sziasztok! Móron lakom. Van egy puli-spániel keverék kutyánk, sose kötöttük meg a kutyáinkat ezután se akarjuk!
Sajnos viszont jött egy polgárőr(akivel régebben se voltam jóba, meg akart verni) és azt mondta fel leszünk jelentve vagy csukjuk be a kaput, zárjuk kennelbe vagy kössük meg
Megugatta a kutyánk, de eddig senkit se ugatott meg, harapást meg ki se nézem belőle. Szerintem felhergelte ezért ugatta meg!
Az a baj, fater vállalkozó ezért nem csukhatjuk be a kaput.
Nem tudjuk mit tegyünk most! Kamerára gondoltam, bármi történne ezzel bizonyítható lenne ha valami történik. Sajnos szerintem a törvény nem fogadná el zárt kapu helyett.
Létezik valami erre az esetre? Bizonyítható, hogy nem harap a kutya? Vagy kössük meg? A kennel nem valami humánus szerintem!
Remélem érthető a történet.
Szia Attila! Biztos vagyok benne, hogy a móri állattartási rendelet sem engedélyezi, hogy a kutya felügyelet nélkül kimehessen az utcára. Itt nem az a lényeg, hogy harap-e vagy sem. Vannak, akik félnek a kutyáktól, őket megijesztheti még egy barátságosan közeledő kutya is, mert nem ismerik a kutyák jelzéseit. Elüthetik, akár közlekedési balesetet is okozhat.
Persze, hogy megugatja a polgárőrt, ha “ellenséges szándékkal” jön. Egy puli ezt megérzi.
Gondold át ezt a kennel-kérdést. A láncon, megkötve tartás a lehető legrosszabb egy kutyának. Lelkileg töri meg, mert úgy korlátozza a szabad mozgásban, hogy idegen kutyák, vagy bármilyen közeledő más veszély ellen teljesen védtelennek érzi magát. Kennelben pedig biztonságban, mert tudja, hogy a kerítés őt is védi. Egy pulinak mondjuk az 5×5-ös kennel egy szuper lenne, de min. 3×3-as. Elég lenne részben befedni, benne egy formás kutyaház. Az a lényeg, hogy árnyékos helyen legyen, de legalább egy része árnyákos. És gondolom a nyitva tartás után már ki lehetne engedni.
De ha végképp idegenkedsz a kenneltől, és a kutyád nem magasugró, és persze ha mód van rá, akár egy udvarrészt is le lehetne neki választani. Nem hátrány, ha ez a terület (vagy a kennel) nem közvetlenül találkozik az utcafronttal, vannak rosszindulatú emberek, de azért ne rekesszétek ki teljesen a történésekből, mert biztos szeretné követni az eseményeket. Legyen rálátása a kapura. Labda, csont, nasi, rágcsálnivaló bot: ezek örömtelibbé teszik a “munkaidőt”.
Sziasztok!
Nemrég költöztünk labrador keverék kutyusunkkal egy új albérletbe (társasház). A tulaj azt mondta, mehet kutya is, hiszen nekik is volt ott kutyájuk. Csakhogy 2004 óta hoztak egy házszabályt a lakók, erről ő nem tudott, mert mikor ott lakott még nem volt, hogy csak akkor lehet kutya, ha a ház többsége igent szavaz. Most járt körbe, úgy néz ki, több a nem, mint az igen. Kérdezem, egy lakóközösség hozhat-e olyan szabályt, ami a kerületi (II. kerületben lakom) ebrendeletet felülírja? Gondolom nem. Ugyan abban csak annyi szerepel, hogy egy nagytestű kutya tartható lakásban, ha nem zavarja az együttélést, de a lakóközösségi szabályokra nem ad semmi utalást, tanácstalan vagyok. Most pusztán azért, mert a közös képviselő felesége utálja a kutyákat, és minden lakót a maga oldalára állított, el kellene költöznünk? A kutyára semmi panasz nincs, sosem ugat, pórázon visszük, hozzuk, nem piszkít sehová, egyetlen érvük, hogy a többség ezt akarja. Mit tehetünk? Amúgy az első emeleten lakunk, a közvetlen szomszédunk és a szembe szomszéd is igent mondott, szeretik a kutyákat, viszont nemmel szavazott pl. az alsó lakó, aki nem is lakik ott, üres a lakása..Tehát mit tehetek? Hogyan érveljek “ellenük”?
Sajnos társasház akár meg is tilthatja a ház lakásaiban a kutyatartást függetlenül attól, hogy a települési (bp-i kerületi) önkormányzati rendelet engedné.
A lakástulajdonossal kellene beszélni, hogy ő, ha ismeri az ott lakókat régről, akkor próbálja őket rábírni, hogy ha semmilyen indokot nem tudnak felhozni, akkor mondjanak igent a kutyatartásra.
Sajnos ma még az önkormányzatok gyakorlata az, hogy bár semmilyen valós indokot nem tud felhozni (kivéve talán, hogy utálja a kutyákat), de maga mellé tudja állítani a lakóközösség többségét, egy ember kezdeményezése elegendő ahhoz, hogy a kutyatartás ne engedélyezzék.
Ilyenkor, ha a gazda nem akar megválni a kutyájától, az egyetlen megoldás a költözés. Ez még tulajdonosoknál is igaz.
Köszi szépen a gyors választ, de nem lettem boldog tőle. Én beszéltem ügyvéddel is, és azt mondta, nem tehetnek semmit, ha nincs érvük. A nemet meg kell indokolni, perelhet is, nem fog nyerni, hiszen nem tud semmi rosszaságot felhozni a kutya ellen..Azt írod, hogy társas ház meg is tilthatja, de nem írod meg, hogy milyen alapon? Az állat nem kevesebb mint az ember. Épp ma volt kezemben az állatvédelmi törvény, idézek belőle:
” Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége…” (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről)
Ki is fogom rakni a lakók üzenőfalára, a “Kérem a kerékpárt ne itt tárolja!” című felirat mellé..:)
Társasházi lakóközösség tulajdonosi közgyűlése határozhat arról, hogy a ház lakásaiban tartható-e, és ha igen, milyen feltételekkel kutya. Ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen, az újabb közgyűlési időpontban akár 2-3 lakó is meghozhatja a döntését.
Még találtam valamit:
“A MÖSZ által összeállított eb- és macskatartás szabályai
Közösen kell fellépni az állatok érdekeinek védelmében
….
(4) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§. (1) alapján)
(5) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.
(Megjegyzés: a lakók közötti jogviták megelőzése érdekében az önkormányzatok az állattartás rendjét a társasházi lakóközösségek békés együttélésének védelmének céljából szabályozhatják. A helyi önkormányzat a köz érdekében – a rendeletben megszabott mértéken felüli ebtartás engedélyezésének feltételéül szabhatja – a közvetlen szomszédok legfeljebb 75%.-nak hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadását a szomszéd indokolni köteles, indokolásában köteles valószínűsíteni, hogy az ebtartás számára, szükségtelen zavarást okoz, nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, vagy a biztonsági szabályoknak. A hozzájárulás megtagadásának indokait a polgármester az engedélyezési eljárása során mérlegeli.)”
tehát:a jegyző megtilthatja, ha a tulajdonos kutyája az 1998-as törvényt megszegi (ez nem áll fenn)
közvetlen szomszédok 75%ának beleegyezése elég, (közvetlen szomszédaink: 100% engedi)
a hozzájárulás megtagadását indokolni köteles
röviden a fentiek..
mikor albérletet kerestünk a fő szempont a kutya volt, nem jöttünk volna ide, ha tudjuk, hogy ez van. akkor derült ki, mikor már kifestettük full az egész lakást, egy halom pénzt költöttünk rá, most nem tudunk költözködni..sajnos..szerintem ez az egész nem bukhat meg egy korlátolt lakóközösségen, nem csorbulhat az eb méltósága, pont azért született ajánlás az önkormányzatoknak, hogy állatbarátibb mederbe tereljék az emberi viselkedését és ne szülessenek ilyen “csak az embert nézzük”-döntések…az előző helyen is társas házban laktunk, 4 éves kutyusunk ott nőtt fel, a lakógyűlést az ajtónk előtt tartották és meg sem pisszent a kutyánk, pedig az ajtóban ült, csodálkozva kérdezték, ez sosem ugat??:) normális lakók voltak, ennyi az egész..(a tulaj eladja a lakást, azért jöttünk el, most is ott laknánk és nem lenne ez a sajnálatos szitu..:(
Segítséget szeretnék kérni kutyaproblémával kapcsolatban.
Zalaegerszegen,társasházban laknak a szüleim,akiknél 1 max 2 napot tartózkodok 3 hónapos keverék kutyusommal,aki soha nincs egyedül hagyva.(Tehát nem ugat,zajong,stb..)Az alsó szomszédunk viszont kitette a ház hirdetőfalára az ebtartás szabályai 9,10,11,12 paragrafusát felszólításképpen.
Interneten ezt a cikket találtam:
Fazekas Györgyitől, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal zöldfelület-gondozási csoportjának vezetője:”Rendeletünk előírja, hogy többszintes, vagy többlakásos épületben kutyát tartani, csak az azonos szinten lakók többségének hozzájárulásával lehet. Ugyancsak szükség van a szomszédok beleegyező nyilatkozatára, amennyiben többlakásos lakóépület közös udvarán szeretne valaki kutyát tartani. A harapós, vagy támadó természetű kutyát zárt ajtó mögött kell elhelyezni, ugyanakkor a lakóház bejáratán is jelezni kell, hogy harapós kutya tartózkodik odabent.”
Mivel a cikk 2004-es,szeretnék érdeklődni,hogy mi a jelenlegi határozat zalaegerszegen és szombathelyen (mivel ott lakom,bár még senki sem szólt).