Eb- és macskatartás szabályai - önkormányzati mintarendelet
Több éves (évtizedes) adósságát törlesztette a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, mert 2008. december végén nyilvánosságra hozta állattartási mintarendeletét, mely segítségével az önkormányzatok egységes álláspontok alapján alkothatják meg a településeken a eb- és macskatartás szabályait. A rendeletterv összeállításakor figyelembe vették az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007 év végén készült jelentését is. A jelentés intézkedést tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hívja fel valamennyi helyi önkormányzat képviselő-testületének figyelmét, hogy állattartási rendeleteik ne tartalmazzanak alkotmányellenes rendelkezéseket. Jelen pillanatban a rendeletterv átvétele és alkalmazás még nem kötelező, de bízunk abban, hogy az első lépés megtörtént a rendezett és alkotmányos szabályozás felé.
Káosz az ebtartás körül
Az állatvédők már az állatvédelmi törvény megalkotásakor kérték, hogy hozzanak létre egy egységes rendelettervet, mert kaotikus állapotok vannak a helyi rendeletek terén, szinte ahány település van az országban, annyifajta helyi állattartási rendelet szabályozza többek között a kutyatartást, ráadásul legtöbb helyen az utóbbi évek állatvédelmi szemléletváltását teljesen figyelmen kívül hagyva.
Csak Budapest egyes kerületeiben óriási különbségek vannak az eb- és macskatartás szabályai között. A XVIII. kerületben két kutya tartható társasházban, ha “tartásuk ellen a közvetlen szomszédok sem emelnek e tekintetben (megalapozott) kifogást” (XVIII. kerület eb- és macskatartási rendelete: doc formátumban).
Szentesen például a többlakásos lakóépületek lakásaiban csak abban az esetben lehet kutyát tartani, ha az ingatlan tulajdonosa és a közvetlen szomszédos (alul, fölül, oldalt) lakások használói ehhez hozzájárulnak. Így egy rosszakaró, aki akár csak albérlő a szomszédban, megvétózhat akár tizenegynéhány éve ott élő kutya létjogosultságát. Ezzel szemben az általános gyakorlat az, hogy a társasházi lakások tulajdonosainak 2/3 többsége hozzájárulása elégséges a kutyatartáshoz.
Szegeden kivétel nélkül minden kutyát csak szájkosárral ellátva szabad elengedni a kijelölt kutyafuttatókban (például a yorkshire terriert is), ellenben a többlakásos társasházakban elég a szomszédos lakók kétharmados többségi hozzájárulása a kutyatartáshoz. Tökölön viszont csak a 20 centit meghaladó marmagasságú ebnek kell szájkosár (word doc). Győrben csupán nyolc fajtát és keverékeiket köteleznek szájkosár viselésére közterületen.
A tervezett jövő
A most kiadott ebtartási mintarendelet egyik igen jelentős része, hogy leírja: vakvezető és más segítő kutya korlátozás nélkül bevihető a többi állat számára tiltott intézményekbe. Az utóbbi idóben többször felröppentek a híradásokban, hogy szuper- és hipermarketekbe nem engedtek be például látássérült embert, ha a képzett vakvezető kutyájával szeretett volna ott bevásárolni.
Az új rendelettervezet családi házakban három, lakásokban egy 65 centi feletti vagy két ennél kisebb ebet engedélyezne, viszont nem visszamenőleges hatállyal, tehát a rendeletalkotáskor már nagyobb létszámban tartott kutyák gondozójuknál maradását életük végéig engedné.
A rendelettervezet lehetőséget nyújt arra, hogy a társasházi lakóközösségek békés együttélésének védelmének céljából szabályozhatják, a rendeletben megszabott mértéken felüli ebtartást engedélyezéséhez feltételül szabhatja a szomszédok legfeljebb 75%-nak hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadását a szomszéd indokolni köteles (az ebtartás indokolatlan zavaró vagy nem felel meg az állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, vagy a biztonsági szabályoknak).
Az eb- és macskatartási szabályai mintarendelet egységes szemléletet próbál elterjeszteni, amely egyaránt védi a kutyatartók környezetének érdekeit, de nem jelent hátrányos megkülönböztetést a kutyatartókra és a kutyákra nézve sem.
naon jóóóóóóóó ()()()()
Társasházunkba új tulajdonosok költöztek be az egyik lakásba 3 macskával. Az állatokat tisztán tartják, meglátogatva soha nem észleltem még macskaszagot. A közvetlen falszomszéd macskaszagtól szenved, azt véli, hogy a fal repedésein át jön be hozzá a szag. A macskatulajdonosok a lakásukat teljesen felújították, még egy hangszigetelő külön falat is húztak fel az említett szomszédos lakással közös fal mellé. Tehát egy teljesen ép, repedésmentes fal.
Új ajtót is szereltek fel a lépcsőház felé.
Kifogásolhatja-e a falszomszéd, hogy a másik lakásban 3 macska van (vagy akár csak egy is)?
Nem tudom, Önök csak hozzászólásokat várnak, vagy esetleg válaszolnak is? Érdekelne a válaszuk, véleményük.
Üdvözlettel Előd E.
Tatabányán senki nem tartja be a jogszabályokat. Nekem két kutyám van, egy kistermetű és egy nagytermetű. Társasházban lakunk, mióta megvannak, új lakásba költöztünk, ahol a lakóknak egy év után jutott eszükbe, hogy zavarja a kutyáim jelenléte, főként a nagytermetűé. Megvan a tatabányai ebtartási rendeletről szóló könyvem, amiben nem szerepel semmi arról, mennyi-milyen kutyát lehet tartani és hogyan. Így most kérdem én, a 60 lakásos épületben, 60 család lakik, ebből 14 kutya tulajdonos CSALÁD, akik családtagjukként szeretik kutyáikat, 8 macska tartó és a fene se tudja, hogy milyen állatok vannak még itt, 3 lakó fellázadt, hogy a kutyák jelenléte zavarja őket, kérdem én, ilyenkor az ember mivel érveljen? Érveljen saját törvényeim szerint?-ahogy ezt a 3 ebellenes lakó is teszi? Ha vkinek van ötlete, vagy tisztában van ezekkel a rendeletekkel, kérem, küldjön egy linket, vagy egy pár sor idézetet ebből a törvényről, ami tatabányára vonatkozik.
Tisztelettel: egy kutyatartó, akinek 2 kutyái jelentik a családot…
Kedves Erika!
Nem derül ki a hozzászólásból, hogy melyik városban (településen) lakik, mert a kérdésre a helyi állattartási rendelet adhat megnyugtató választ. A lakásokban tartható macskák számát nem minden településen szabályozzák, de van, ahol legfeljebb 1, 2 vagy 3 macska tartható. Szintén a település szabályozza, hogy eltérő esetben van-e lehetőség egyedi elbírálásra, melyet a település jegyzőjétől lehet kérni.
Bár csak a kutyatartáshoz szokták kötni a társasház többi tulajdonosának többségi hozzájárulását, a későbbi problémák elkerülése érdekében javaslom, hogy a szomszédja minél hamarabb szerezze be a lakók hozzájárulását. Ehhez elegendő egy lapot aláiratni velük, melyben az áll, hogy “aláírásunkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy x.y, a sz. alatti lakos lakásában 3 házimacskát tarthasson. Dátum,
és az aláírások: “ajtószám, tulajdonos neve, aláírása” szerint.
Ha a kérdéses szomszéd ennek ellenére “macskaszagot” érez, akkor az ő költségén csináltassanak vele egy építészeti szakvéleményt. Ha a szakvélemény alátámasztja azt, hogy a macskaszag átterjedhet a falon, akkor lehet a továbbiakról beszélni.
Kedves Diána!
Kerestem a neten a tatabányai ebtartási rendeletet, de sajnos, csak egy tavalyi tervezetet találtam, ahol pont a kulcskérdésben több variáció volt.
Sajnos egy hatvan lakásos épületben nehéz dűlőre jutni, hiszen sokféle ember lehet a lakók között.
Általánosságban, ha társasházról van szó, akkor a társasház dolgaiban elsősorban a társasházi lakógyűlés dönt. Ebből a szempontból előnyben vannak, hogy ilyen sokan tartanak a házban valamilyen állatot, illetve hogy kevesen nem szeretik a kutyákat. Össze kellene hívni egy lakógyűlést, és ott meghatározni a kutyatartás szabályait a házban.
Természetesen kutyát sem lehet úgy tartani, hogy zavarja a lakókat, tehát az együttélési szabályokat mindenkinek be kell tartani. Ez egy ilyen szituációban azért is létkérdés, mert nem szabad még apró szabálytalanságokkal sem magukra haragítani senkit. Nem éri meg. Pórázon kell vezetni a kutyát ott, ahol pórázon kell, össze kell szendi a mellékterméket mindenütt, stb.stb. És főleg, bármennyire is nehéz, nem szabad senkivel sem összeveszni (illetve belemenni a veszekedésbe).
Igyekszem még valami infót keresni, és nagyon kíváncsi vagyok a fejleményekre. Drukkolok,és ha bármi segítségre van szükség, bár nem vagyok tatabányai, megpróbálhatok további tanácsot adni. Itt a honlapon is, és az admin@akutya.info emailon is kereshetnek.
Sziasztok!
Megosztanám én is a történetemet: Szegeden lakom egy 6 lakásos lakóházban. A lakóház nem alakult társasházzá, így nincs társasházi közgyűlésünk. A lakóházban már több mint 10 éve 3 kutya van. 2 kutya két szomszédunknál a lakásban, a miénk az udvaron, saját kennellel, kutyaházzal. A mi kutyánk sajnos 12 évesen tavaly elpusztult, így a lakóházban két kutya maradt.
Édesapámnak fél évvel ezelőtt súlyos szívbetegsége volt, az orvosok és nővérek két hétig küzdöttek az életéért, sikeresen. A betegség következménye azonban az lett, hogy 55 évesen lebénult, munkaképtelenné vált. Emiatt depressziós lett, a lakásból nem volt hajlandó kimozdulni. Arra gondoltunk, mivel szereti a kutyákat, ha lenne egy újabb kutyánk, elmenne vele sétálni, kimozdulna, talán javítaná a kedélyállapotát (mert persze orvoshoz nem hajlandó elmenni.) Tehát hoztunk egy kiskutyát a régi helyére (úgy mentettük meg a vízbefojtás elől, mert a szülők felelőtlen gazdája nem ivartalanítja a kutyáit, helyette évente kétszer vízbe fojtja a szaporulatot….). Tehát jött a kenel-, kutyaházfelújítás, oltások, és szükséges eszközök megvásárlása: póráz, kutyatál, játék, bolha-és kullancsirtó stb. - nem kevés költség, de örömmel vállaltuk mindezt. A kutya érkezése előtt a szomszédoknak elmondtuk, hogy érkezni fog egy kiskutya az udvarba. Az alattunk lakónak - aki egyébként a kertből a saját részére önkényesen elkerített 1/6 részt - szintén elmondtuk a kiskutya érkezését, és ő ezt elfogadta, semmi problémát nem jelzett.
Tehát a kiskutya megérkezett, Apu tanítgatja, elmegy vele sétálni, és jobb a kedélyállapota, mi pedig örültünk. Egész múlt hétig…
Le kell írnom azt is, hogy az elmúlt tizenakárhány év alatt soha, semmilyen probléma nem volt a kutyák miatt. A két kutyás szomszéd rendszeresen kiengedi a kutyáját az udvarra, ahol a három kutya jót játszik egymással. A lakóházban nincsen kisgyerek, és azokat a lakókat, akinek nincs elkerített kertrészük, nem zavarja az, hogy a kutyák az udvaron játszanak.
A kutyák nem ugatósak (szerencsére az új kutyánk sem), valamennyi állat be van oltva, tisztán van tartva, naponta minimum háromszor felszedjük mi “kutyások” felváltva a kutyaürüléket az udvaron. Naponta minimum 2-szer a kutyákat elvisszük sétálni. Szóval igyekszünk betartani a kutyatartás szabályait, semmilyen problémát nem okoztunk mi “kutyások” a nem kutyás szomszédoknak.
Az alattunk lakó szomszéd azonban egy idős néni, akinek az a rögeszméje, hogy mi felette hajnalban ugrálunk. Hiába mondjuk neki, hogy mindannyian felnőttek vagyunk, dolgozunk, és iskolába járunk, és örülünk, ha a nap végén ágyba kerülünk. Semmi kedvünk/erőnk nincs hajnalban ugrálni, ezt nem lehet neki megmagyarázni. Nem tudjuk kitalálni, milyen zajt hallhat ugrálásnak, mi semmi zajt nem hallunk máshonnan sem este, ami a lakóházból jönne. (Megjegyzem korábban azt hallotta, hogy mi hajnalban hegedűlünk, és zongorázunk-hiába magyaráztuk, hogy nincs is zongoránk.) Szóval ez állandó vita az alattunk lakó szomszéddal, és mivel “nem vagyunk hajlandóak az állandó ugrálást megszüntetni” ezért, elhatározta, hogy szó szerinti idézés szerint: “kicsinál” minket. És ott jelent fel ahol tud. Pl. a kutya miatt az önkormányzatnál. És hiába járult hozzá szóban a kutyatartáshoz az elején, ezt bármikor visszavonhatja (akkor is ha írásban járult volna hozzá)- ahogy erről az önkormányzat ügyfélszolgálatán tájékoztattak. Tehát ha nem tudjuk megszerezni valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását folyamatosan (!), akkor el kell vinnünk a kutyánkat, vagy az ún.: gyepmesterrel az önkormányzat elviteti.
Ez azt jelenti, hogy aki kutyát mer tartani,valamennyi szomszéd igazságtalan és tűrhetetlen magatartását köteles elviselni? Mert ha nem, akkor ugye a szomszéd bármikor visszavonja a kutyatartáshoz való hozzájárulását, és így megakadályozza a kutyatartást?
És hiába hivatkozunk arra, hogy valójában nem a kutyával van a probléma, hogy ez csak egyfajta bosszú egy képzelt probléma miatt, hogy korábban ő is hozzájárult a kutya udvari tartásához, hogy ő elkerítette a saját udvari részét, hogy másik két kutya is napközben kint van az udvaron, amivel semmi baja nincs, így egyértelmű, hogy ez nem a kutyatartás ellen szól, hanem a gazdáik elleni bosszú.
Igazságtalannak tartom az olyan szabályozást, ahol valaki az elkerített udvarrészén kívüli kutyatartást megakadályozhatja ráadásul úgy, hogy valós problémája a kutyával nincs is.
Ha esetleg tudnátok valamilyen megoldást a helyzetünkre, megköszönném, ha leírnátok. Nagyon megszerettük ezt a kiskutyát, úgy tűnik, édesapám kedélyállapotán is segített, nem szívesen válnánk meg tőle.