Több éves (évtizedes) adósságát törlesztette a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, mert 2008. december végén nyilvánosságra hozta állattartási mintarendeletét, mely segítségével az önkormányzatok egységes álláspontok alapján alkothatják meg a településeken a eb- és macskatartás szabályait. A rendeletterv összeállításakor figyelembe vették az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007 év végén készült jelentését is. A jelentés intézkedést tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hívja fel valamennyi helyi önkormányzat képviselő-testületének figyelmét, hogy állattartási rendeleteik ne tartalmazzanak alkotmányellenes rendelkezéseket. Jelen pillanatban a rendeletterv átvétele és alkalmazás még nem kötelező, de bízunk abban, hogy az első lépés megtörtént a rendezett és alkotmányos szabályozás felé.
Káosz az ebtartás körül
Az állatvédők már az állatvédelmi törvény megalkotásakor kérték, hogy hozzanak létre egy egységes rendelettervet, mert kaotikus állapotok vannak a helyi rendeletek terén, szinte ahány település van az országban, annyifajta helyi állattartási rendelet szabályozza többek között a kutyatartást, ráadásul legtöbb helyen az utóbbi évek állatvédelmi szemléletváltását teljesen figyelmen kívül hagyva.
Csak Budapest egyes kerületeiben óriási különbségek vannak az eb- és macskatartás szabályai között. A XVIII. kerületben két kutya tartható társasházban, ha “tartásuk ellen a közvetlen szomszédok sem emelnek e tekintetben (megalapozott) kifogást” (XVIII. kerület eb- és macskatartási rendelete: doc formátumban).
Szentesen például a többlakásos lakóépületek lakásaiban csak abban az esetben lehet kutyát tartani, ha az ingatlan tulajdonosa és a közvetlen szomszédos (alul, fölül, oldalt) lakások használói ehhez hozzájárulnak. Így egy rosszakaró, aki akár csak albérlő a szomszédban, megvétózhat akár tizenegynéhány éve ott élő kutya létjogosultságát. Ezzel szemben az általános gyakorlat az, hogy a társasházi lakások tulajdonosainak 2/3 többsége hozzájárulása elégséges a kutyatartáshoz.
Szegeden kivétel nélkül minden kutyát csak szájkosárral ellátva szabad elengedni a kijelölt kutyafuttatókban (például a yorkshire terriert is), ellenben a többlakásos társasházakban elég a szomszédos lakók kétharmados többségi hozzájárulása a kutyatartáshoz. Tökölön viszont csak a 20 centit meghaladó marmagasságú ebnek kell szájkosár (word doc). Győrben csupán nyolc fajtát és keverékeiket köteleznek szájkosár viselésére közterületen.
A tervezett jövő
A most kiadott ebtartási mintarendelet egyik igen jelentős része, hogy leírja: vakvezető és más segítő kutya korlátozás nélkül bevihető a többi állat számára tiltott intézményekbe. Az utóbbi idóben többször felröppentek a híradásokban, hogy szuper- és hipermarketekbe nem engedtek be például látássérült embert, ha a képzett vakvezető kutyájával szeretett volna ott bevásárolni.
Az új rendelettervezet családi házakban három, lakásokban egy 65 centi feletti vagy két ennél kisebb ebet engedélyezne, viszont nem visszamenőleges hatállyal, tehát a rendeletalkotáskor már nagyobb létszámban tartott kutyák gondozójuknál maradását életük végéig engedné.
A rendelettervezet lehetőséget nyújt arra, hogy a társasházi lakóközösségek békés együttélésének védelmének céljából szabályozhatják, a rendeletben megszabott mértéken felüli ebtartást engedélyezéséhez feltételül szabhatja a szomszédok legfeljebb 75%-os hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadását a szomszéd indokolni köteles (az ebtartás indokolatlan zavaró vagy nem felel meg az állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, vagy a biztonsági szabályoknak).
Az eb- és macskatartás szabályai mintarendelet egységes szemléletet próbál elterjeszteni, amely egyaránt védi a kutyatartók környezetének érdekeit, de nem jelent hátrányos megkülönböztetést a kutyatartókra és a kutyákra nézve sem.
Hasonló témák a kutya ajánlásával:
- Hőségriadó
- Kutyát csak mikrochippel
- A veszettség elleni védekezés új szabályai
- Rendeletben szabályoznák a házi kedvencek tartását és forgalmazását
- 5 kérdés – leendő kutyatartók figyelmébe
naon jóóóóóóóó ()()()()
Társasházunkba új tulajdonosok költöztek be az egyik lakásba 3 macskával. Az állatokat tisztán tartják, meglátogatva soha nem észleltem még macskaszagot. A közvetlen falszomszéd macskaszagtól szenved, azt véli, hogy a fal repedésein át jön be hozzá a szag. A macskatulajdonosok a lakásukat teljesen felújították, még egy hangszigetelő külön falat is húztak fel az említett szomszédos lakással közös fal mellé. Tehát egy teljesen ép, repedésmentes fal.
Új ajtót is szereltek fel a lépcsőház felé.
Kifogásolhatja-e a falszomszéd, hogy a másik lakásban 3 macska van (vagy akár csak egy is)?
Nem tudom, Önök csak hozzászólásokat várnak, vagy esetleg válaszolnak is? Érdekelne a válaszuk, véleményük.
Üdvözlettel Előd E.
Tatabányán senki nem tartja be a jogszabályokat. Nekem két kutyám van, egy kistermetű és egy nagytermetű. Társasházban lakunk, mióta megvannak, új lakásba költöztünk, ahol a lakóknak egy év után jutott eszükbe, hogy zavarja a kutyáim jelenléte, főként a nagytermetűé. Megvan a tatabányai ebtartási rendeletről szóló könyvem, amiben nem szerepel semmi arról, mennyi-milyen kutyát lehet tartani és hogyan. Így most kérdem én, a 60 lakásos épületben, 60 család lakik, ebből 14 kutya tulajdonos CSALÁD, akik családtagjukként szeretik kutyáikat, 8 macska tartó és a fene se tudja, hogy milyen állatok vannak még itt, 3 lakó fellázadt, hogy a kutyák jelenléte zavarja őket, kérdem én, ilyenkor az ember mivel érveljen? Érveljen saját törvényeim szerint?-ahogy ezt a 3 ebellenes lakó is teszi? Ha vkinek van ötlete, vagy tisztában van ezekkel a rendeletekkel, kérem, küldjön egy linket, vagy egy pár sor idézetet ebből a törvényről, ami tatabányára vonatkozik.
Tisztelettel: egy kutyatartó, akinek 2 kutyái jelentik a családot…
Kedves Erika!
Nem derül ki a hozzászólásból, hogy melyik városban (településen) lakik, mert a kérdésre a helyi állattartási rendelet adhat megnyugtató választ. A lakásokban tartható macskák számát nem minden településen szabályozzák, de van, ahol legfeljebb 1, 2 vagy 3 macska tartható. Szintén a település szabályozza, hogy eltérő esetben van-e lehetőség egyedi elbírálásra, melyet a település jegyzőjétől lehet kérni.
Bár csak a kutyatartáshoz szokták kötni a társasház többi tulajdonosának többségi hozzájárulását, a későbbi problémák elkerülése érdekében javaslom, hogy a szomszédja minél hamarabb szerezze be a lakók hozzájárulását. Ehhez elegendő egy lapot aláiratni velük, melyben az áll, hogy “aláírásunkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy x.y, a sz. alatti lakos lakásában 3 házimacskát tarthasson. Dátum,
és az aláírások: “ajtószám, tulajdonos neve, aláírása” szerint.
Ha a kérdéses szomszéd ennek ellenére “macskaszagot” érez, akkor az ő költségén csináltassanak vele egy építészeti szakvéleményt. Ha a szakvélemény alátámasztja azt, hogy a macskaszag átterjedhet a falon, akkor lehet a továbbiakról beszélni.
Kedves Diána!
Kerestem a neten a tatabányai ebtartási rendeletet, de sajnos, csak egy tavalyi tervezetet találtam, ahol pont a kulcskérdésben több variáció volt.
Sajnos egy hatvan lakásos épületben nehéz dűlőre jutni, hiszen sokféle ember lehet a lakók között.
Általánosságban, ha társasházról van szó, akkor a társasház dolgaiban elsősorban a társasházi lakógyűlés dönt. Ebből a szempontból előnyben vannak, hogy ilyen sokan tartanak a házban valamilyen állatot, illetve hogy kevesen nem szeretik a kutyákat. Össze kellene hívni egy lakógyűlést, és ott meghatározni a kutyatartás szabályait a házban.
Természetesen kutyát sem lehet úgy tartani, hogy zavarja a lakókat, tehát az együttélési szabályokat mindenkinek be kell tartani. Ez egy ilyen szituációban azért is létkérdés, mert nem szabad még apró szabálytalanságokkal sem magukra haragítani senkit. Nem éri meg. Pórázon kell vezetni a kutyát ott, ahol pórázon kell, össze kell szendi a mellékterméket mindenütt, stb.stb. És főleg, bármennyire is nehéz, nem szabad senkivel sem összeveszni (illetve belemenni a veszekedésbe).
Igyekszem még valami infót keresni, és nagyon kíváncsi vagyok a fejleményekre. Drukkolok,és ha bármi segítségre van szükség, bár nem vagyok tatabányai, megpróbálhatok további tanácsot adni. Itt a honlapon is, és az admin@akutya.info emailon is kereshetnek.
Sziasztok!
Megosztanám én is a történetemet: Szegeden lakom egy 6 lakásos lakóházban. A lakóház nem alakult társasházzá, így nincs társasházi közgyűlésünk. A lakóházban már több mint 10 éve 3 kutya van. 2 kutya két szomszédunknál a lakásban, a miénk az udvaron, saját kennellel, kutyaházzal. A mi kutyánk sajnos 12 évesen tavaly elpusztult, így a lakóházban két kutya maradt.
Édesapámnak fél évvel ezelőtt súlyos szívbetegsége volt, az orvosok és nővérek két hétig küzdöttek az életéért, sikeresen. A betegség következménye azonban az lett, hogy 55 évesen lebénult, munkaképtelenné vált. Emiatt depressziós lett, a lakásból nem volt hajlandó kimozdulni. Arra gondoltunk, mivel szereti a kutyákat, ha lenne egy újabb kutyánk, elmenne vele sétálni, kimozdulna, talán javítaná a kedélyállapotát (mert persze orvoshoz nem hajlandó elmenni.) Tehát hoztunk egy kiskutyát a régi helyére (úgy mentettük meg a vízbefojtás elől, mert a szülők felelőtlen gazdája nem ivartalanítja a kutyáit, helyette évente kétszer vízbe fojtja a szaporulatot….). Tehát jött a kenel-, kutyaházfelújítás, oltások, és szükséges eszközök megvásárlása: póráz, kutyatál, játék, bolha-és kullancsirtó stb. – nem kevés költség, de örömmel vállaltuk mindezt. A kutya érkezése előtt a szomszédoknak elmondtuk, hogy érkezni fog egy kiskutya az udvarba. Az alattunk lakónak – aki egyébként a kertből a saját részére önkényesen elkerített 1/6 részt – szintén elmondtuk a kiskutya érkezését, és ő ezt elfogadta, semmi problémát nem jelzett.
Tehát a kiskutya megérkezett, Apu tanítgatja, elmegy vele sétálni, és jobb a kedélyállapota, mi pedig örültünk. Egész múlt hétig…
Le kell írnom azt is, hogy az elmúlt tizenakárhány év alatt soha, semmilyen probléma nem volt a kutyák miatt. A két kutyás szomszéd rendszeresen kiengedi a kutyáját az udvarra, ahol a három kutya jót játszik egymással. A lakóházban nincsen kisgyerek, és azokat a lakókat, akinek nincs elkerített kertrészük, nem zavarja az, hogy a kutyák az udvaron játszanak.
A kutyák nem ugatósak (szerencsére az új kutyánk sem), valamennyi állat be van oltva, tisztán van tartva, naponta minimum háromszor felszedjük mi “kutyások” felváltva a kutyaürüléket az udvaron. Naponta minimum 2-szer a kutyákat elvisszük sétálni. Szóval igyekszünk betartani a kutyatartás szabályait, semmilyen problémát nem okoztunk mi “kutyások” a nem kutyás szomszédoknak.
Az alattunk lakó szomszéd azonban egy idős néni, akinek az a rögeszméje, hogy mi felette hajnalban ugrálunk. Hiába mondjuk neki, hogy mindannyian felnőttek vagyunk, dolgozunk, és iskolába járunk, és örülünk, ha a nap végén ágyba kerülünk. Semmi kedvünk/erőnk nincs hajnalban ugrálni, ezt nem lehet neki megmagyarázni. Nem tudjuk kitalálni, milyen zajt hallhat ugrálásnak, mi semmi zajt nem hallunk máshonnan sem este, ami a lakóházból jönne. (Megjegyzem korábban azt hallotta, hogy mi hajnalban hegedűlünk, és zongorázunk-hiába magyaráztuk, hogy nincs is zongoránk.) Szóval ez állandó vita az alattunk lakó szomszéddal, és mivel “nem vagyunk hajlandóak az állandó ugrálást megszüntetni” ezért, elhatározta, hogy szó szerinti idézés szerint: “kicsinál” minket. És ott jelent fel ahol tud. Pl. a kutya miatt az önkormányzatnál. És hiába járult hozzá szóban a kutyatartáshoz az elején, ezt bármikor visszavonhatja (akkor is ha írásban járult volna hozzá)- ahogy erről az önkormányzat ügyfélszolgálatán tájékoztattak. Tehát ha nem tudjuk megszerezni valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását folyamatosan (!), akkor el kell vinnünk a kutyánkat, vagy az ún.: gyepmesterrel az önkormányzat elviteti.
Ez azt jelenti, hogy aki kutyát mer tartani,valamennyi szomszéd igazságtalan és tűrhetetlen magatartását köteles elviselni? Mert ha nem, akkor ugye a szomszéd bármikor visszavonja a kutyatartáshoz való hozzájárulását, és így megakadályozza a kutyatartást?
És hiába hivatkozunk arra, hogy valójában nem a kutyával van a probléma, hogy ez csak egyfajta bosszú egy képzelt probléma miatt, hogy korábban ő is hozzájárult a kutya udvari tartásához, hogy ő elkerítette a saját udvari részét, hogy másik két kutya is napközben kint van az udvaron, amivel semmi baja nincs, így egyértelmű, hogy ez nem a kutyatartás ellen szól, hanem a gazdáik elleni bosszú.
Igazságtalannak tartom az olyan szabályozást, ahol valaki az elkerített udvarrészén kívüli kutyatartást megakadályozhatja ráadásul úgy, hogy valós problémája a kutyával nincs is.
Ha esetleg tudnátok valamilyen megoldást a helyzetünkre, megköszönném, ha leírnátok. Nagyon megszerettük ezt a kiskutyát, úgy tűnik, édesapám kedélyállapotán is segített, nem szívesen válnánk meg tőle.
Sziasztok! Móron lakom. Van egy puli-spániel keverék kutyánk, sose kötöttük meg a kutyáinkat ezután se akarjuk!
Sajnos viszont jött egy polgárőr(akivel régebben se voltam jóba, meg akart verni) és azt mondta fel leszünk jelentve vagy csukjuk be a kaput, zárjuk kennelbe vagy kössük meg
Megugatta a kutyánk, de eddig senkit se ugatott meg, harapást meg ki se nézem belőle. Szerintem felhergelte ezért ugatta meg!
Az a baj, fater vállalkozó ezért nem csukhatjuk be a kaput.
Nem tudjuk mit tegyünk most! Kamerára gondoltam, bármi történne ezzel bizonyítható lenne ha valami történik. Sajnos szerintem a törvény nem fogadná el zárt kapu helyett.
Létezik valami erre az esetre? Bizonyítható, hogy nem harap a kutya? Vagy kössük meg? A kennel nem valami humánus szerintem!
Remélem érthető a történet.
Szia Attila! Biztos vagyok benne, hogy a móri állattartási rendelet sem engedélyezi, hogy a kutya felügyelet nélkül kimehessen az utcára. Itt nem az a lényeg, hogy harap-e vagy sem. Vannak, akik félnek a kutyáktól, őket megijesztheti még egy barátságosan közeledő kutya is, mert nem ismerik a kutyák jelzéseit. Elüthetik, akár közlekedési balesetet is okozhat.
Persze, hogy megugatja a polgárőrt, ha “ellenséges szándékkal” jön. Egy puli ezt megérzi.
Gondold át ezt a kennel-kérdést. A láncon, megkötve tartás a lehető legrosszabb egy kutyának. Lelkileg töri meg, mert úgy korlátozza a szabad mozgásban, hogy idegen kutyák, vagy bármilyen közeledő más veszély ellen teljesen védtelennek érzi magát. Kennelben pedig biztonságban, mert tudja, hogy a kerítés őt is védi. Egy pulinak mondjuk az 5×5-ös kennel egy szuper lenne, de min. 3×3-as. Elég lenne részben befedni, benne egy formás kutyaház. Az a lényeg, hogy árnyékos helyen legyen, de legalább egy része árnyákos. És gondolom a nyitva tartás után már ki lehetne engedni.
De ha végképp idegenkedsz a kenneltől, és a kutyád nem magasugró, és persze ha mód van rá, akár egy udvarrészt is le lehetne neki választani. Nem hátrány, ha ez a terület (vagy a kennel) nem közvetlenül találkozik az utcafronttal, vannak rosszindulatú emberek, de azért ne rekesszétek ki teljesen a történésekből, mert biztos szeretné követni az eseményeket. Legyen rálátása a kapura. Labda, csont, nasi, rágcsálnivaló bot: ezek örömtelibbé teszik a “munkaidőt”.
Sziasztok!
Nemrég költöztünk labrador keverék kutyusunkkal egy új albérletbe (társasház). A tulaj azt mondta, mehet kutya is, hiszen nekik is volt ott kutyájuk. Csakhogy 2004 óta hoztak egy házszabályt a lakók, erről ő nem tudott, mert mikor ott lakott még nem volt, hogy csak akkor lehet kutya, ha a ház többsége igent szavaz. Most járt körbe, úgy néz ki, több a nem, mint az igen. Kérdezem, egy lakóközösség hozhat-e olyan szabályt, ami a kerületi (II. kerületben lakom) ebrendeletet felülírja? Gondolom nem. Ugyan abban csak annyi szerepel, hogy egy nagytestű kutya tartható lakásban, ha nem zavarja az együttélést, de a lakóközösségi szabályokra nem ad semmi utalást, tanácstalan vagyok. Most pusztán azért, mert a közös képviselő felesége utálja a kutyákat, és minden lakót a maga oldalára állított, el kellene költöznünk? A kutyára semmi panasz nincs, sosem ugat, pórázon visszük, hozzuk, nem piszkít sehová, egyetlen érvük, hogy a többség ezt akarja. Mit tehetünk? Amúgy az első emeleten lakunk, a közvetlen szomszédunk és a szembe szomszéd is igent mondott, szeretik a kutyákat, viszont nemmel szavazott pl. az alsó lakó, aki nem is lakik ott, üres a lakása..Tehát mit tehetek? Hogyan érveljek “ellenük”?
Sajnos társasház akár meg is tilthatja a ház lakásaiban a kutyatartást függetlenül attól, hogy a települési (bp-i kerületi) önkormányzati rendelet engedné.
A lakástulajdonossal kellene beszélni, hogy ő, ha ismeri az ott lakókat régről, akkor próbálja őket rábírni, hogy ha semmilyen indokot nem tudnak felhozni, akkor mondjanak igent a kutyatartásra.
Sajnos ma még az önkormányzatok gyakorlata az, hogy bár semmilyen valós indokot nem tud felhozni (kivéve talán, hogy utálja a kutyákat), de maga mellé tudja állítani a lakóközösség többségét, egy ember kezdeményezése elegendő ahhoz, hogy a kutyatartás ne engedélyezzék.
Ilyenkor, ha a gazda nem akar megválni a kutyájától, az egyetlen megoldás a költözés. Ez még tulajdonosoknál is igaz.
Köszi szépen a gyors választ, de nem lettem boldog tőle. Én beszéltem ügyvéddel is, és azt mondta, nem tehetnek semmit, ha nincs érvük. A nemet meg kell indokolni, perelhet is, nem fog nyerni, hiszen nem tud semmi rosszaságot felhozni a kutya ellen..Azt írod, hogy társas ház meg is tilthatja, de nem írod meg, hogy milyen alapon? Az állat nem kevesebb mint az ember. Épp ma volt kezemben az állatvédelmi törvény, idézek belőle:
” Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége…” (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről)
Ki is fogom rakni a lakók üzenőfalára, a “Kérem a kerékpárt ne itt tárolja!” című felirat mellé..:)
Társasházi lakóközösség tulajdonosi közgyűlése határozhat arról, hogy a ház lakásaiban tartható-e, és ha igen, milyen feltételekkel kutya. Ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen, az újabb közgyűlési időpontban akár 2-3 lakó is meghozhatja a döntését.
Még találtam valamit:
“A MÖSZ által összeállított eb- és macskatartás szabályai
Közösen kell fellépni az állatok érdekeinek védelmében
….
(4) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§. (1) alapján)
(5) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.
(Megjegyzés: a lakók közötti jogviták megelőzése érdekében az önkormányzatok az állattartás rendjét a társasházi lakóközösségek békés együttélésének védelmének céljából szabályozhatják. A helyi önkormányzat a köz érdekében – a rendeletben megszabott mértéken felüli ebtartás engedélyezésének feltételéül szabhatja – a közvetlen szomszédok legfeljebb 75%.-nak hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadását a szomszéd indokolni köteles, indokolásában köteles valószínűsíteni, hogy az ebtartás számára, szükségtelen zavarást okoz, nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, vagy a biztonsági szabályoknak. A hozzájárulás megtagadásának indokait a polgármester az engedélyezési eljárása során mérlegeli.)”
tehát:a jegyző megtilthatja, ha a tulajdonos kutyája az 1998-as törvényt megszegi (ez nem áll fenn)
közvetlen szomszédok 75%ának beleegyezése elég, (közvetlen szomszédaink: 100% engedi)
a hozzájárulás megtagadását indokolni köteles
röviden a fentiek..
mikor albérletet kerestünk a fő szempont a kutya volt, nem jöttünk volna ide, ha tudjuk, hogy ez van. akkor derült ki, mikor már kifestettük full az egész lakást, egy halom pénzt költöttünk rá, most nem tudunk költözködni..sajnos..szerintem ez az egész nem bukhat meg egy korlátolt lakóközösségen, nem csorbulhat az eb méltósága, pont azért született ajánlás az önkormányzatoknak, hogy állatbarátibb mederbe tereljék az emberi viselkedését és ne szülessenek ilyen “csak az embert nézzük”-döntések…az előző helyen is társas házban laktunk, 4 éves kutyusunk ott nőtt fel, a lakógyűlést az ajtónk előtt tartották és meg sem pisszent a kutyánk, pedig az ajtóban ült, csodálkozva kérdezték, ez sosem ugat??:) normális lakók voltak, ennyi az egész..(a tulaj eladja a lakást, azért jöttünk el, most is ott laknánk és nem lenne ez a sajnálatos szitu..:(
Segítséget szeretnék kérni kutyaproblémával kapcsolatban.
Zalaegerszegen,társasházban laknak a szüleim,akiknél 1 max 2 napot tartózkodok 3 hónapos keverék kutyusommal,aki soha nincs egyedül hagyva.(Tehát nem ugat,zajong,stb..)Az alsó szomszédunk viszont kitette a ház hirdetőfalára az ebtartás szabályai 9,10,11,12 paragrafusát felszólításképpen.
Interneten ezt a cikket találtam:
Fazekas Györgyitől, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal zöldfelület-gondozási csoportjának vezetője:”Rendeletünk előírja, hogy többszintes, vagy többlakásos épületben kutyát tartani, csak az azonos szinten lakók többségének hozzájárulásával lehet. Ugyancsak szükség van a szomszédok beleegyező nyilatkozatára, amennyiben többlakásos lakóépület közös udvarán szeretne valaki kutyát tartani. A harapós, vagy támadó természetű kutyát zárt ajtó mögött kell elhelyezni, ugyanakkor a lakóház bejáratán is jelezni kell, hogy harapós kutya tartózkodik odabent.”
Mivel a cikk 2004-es,szeretnék érdeklődni,hogy mi a jelenlegi határozat zalaegerszegen és szombathelyen (mivel ott lakom,bár még senki sem szólt).
Sziasztok!
Van egy hat és fél éves nagy testű kutyám, igen mély hanggal. 11 éve lakunk ugyanabban a kertes házban és most két év alatt a közvetlen és a szemben lakó szomszédaink is megváltoztak, azaz újak költöztek be. Napi rendszerességgel jelenik meg az egyik, hogy a kutyánk ugat , ha mi nem vagyunk itthon – szerinte 6-8 órán keresztül egyfolytában. Eddig soha senki nem panaszkodott rá, sőt , miután nem egy őrjöngő eb, nem szedi szét a kerítést, sokan azt mondják, hogy milyen nyugodt kiegyensúlyozott eb, ami igaz is, soha séta közben sem őrjöng az utcán, ha a többi kutya megugatja. Az eltelt idő óta beköltöztettük a lakásba, azaz ha itthon vagyunk állandóan bent van, de viszonylag sokat dolgozunk, és néha csak este 7-8 között érünk haza. Az is igaz, hogy hetente szoktuk csak több órára elvinni sétálni. Mit tehetek, hogy ne ugasson a kutya illetve mit tehet a szomszéd? Kérlek segítsetek, mert a másik kutyánkat négy hónapja megmérgezték, és már vele is többször próbálkoztak. Köszi
Sziasztok!
Én kertes házban lakom van 1kutyusom is. A mellettem lévő szomszéd kb 20nm udvaron tart 2 foxit 1nagytestű keverék kutyát, 4tyúkot 1kakast, kb 30db galambot amire van engedélye.
Nem az állatok zavarnak hanem a szag “kutyagumit” amit nem szednek.
Nyáron is inkább lelocsolják ami hozzám jön át mivel a telek lejt felénk.
Többször szóltunk nekik hogy szedjék össze a kutyaürüléket,de inkább nekik állt feljebb.
Meg elégeltem és tavaly ősszel feljelentettem a helyi önkormányzatnál.
Az eredmény megbüntették 30.000ft ra ,de azóta más nem történt.
Megint itt a tavasz az ember szeretne kiülni a kertbe ki engedni a gyerekeket,de a terjengő kutyaszar szag +tyúkoké elviselhetetlen.
Kutyák kiborítják a kukát a szemét az udvaron hever.
Gondoltam 2méter magas kerítésre is de a szag akkor is átjön.
Egyszerűen nem is tudom kihez forduljak.
Olvastam az állattartási rendeletet 2 kutyánál többet nem lehet tartani kertvárosba tyúkot+kakas kizárt.
Minek a rendelet ha nem tudják betartatni?!
Kihez forduljak segítségért?
Mindenképpen ügyvéd felkeresését javaslom. Első gondolatom az volt, hogy ha a szomszédot ennyire zavarja a kutyaugatás, akkor miért költözött oda. Vagy úgy gondolta, ezt az apró problémát majd elintézi? A helyi rendeletben megfogalmazott kutyatartás szabályai általában kiterjednek arra, hogy indokolatlan ugatással nem zavarhatja a kutya a szomszédokat. Viszont, ha jelez a kutya (járókelő, becsöngetés, stb., az nem indokolatlan zavarás. Viszont, ha mérgezések történnek, az ma már rendőrségi ügy.
Ebben a kérdésben csak a jegyző az illetékes.
Esetleg, ha nagyon nagy a bűz, akkor az ÁNTSZ képviselőjét is meg lehet keresni.
Én javasolnám még a helyi állatvédők felkeresését is, hátha tudnának a gazdákkal érdemben beszélni, hogy takarítsanak az állatok után, hiszen ha nem, akkor ennek következménye akár elkobzás, illetve az állattartástól való eltiltás is lehetséges. Ha nagyon elhanyagolt a környezet, maguk az állatvédők fogják a helyzet megszüntetését szorgalmazni. Viszont azt tudni kell, hogy állatvédők annyi hívást kapnak, hogy csak a nagyon extrém esetekben tudnak csak fellépni.
A 2 méteres téglakerítés azért nem olyan rossz ötlet, mert talán a szagot, és a locsolóvizet is felfogja. A látványtól mindenképpen megszabadulnak.
Az állattartási rendelet nem egységes, az Önök települése rendeletét kell áttanulmányozni. Általában pontosan meghatározzák rendeletekben a területi övezeteket, és hogy a település mely övezetében milyen és hány állat tartható.
Sziasztok!
2 hónapja sikerült vennem egy 48nm-es lakást egy 10emeletes panelházban.Érdeklödni szeretnék,hogy ekkora nm-en 1 közepes termetü kutyus és 3 cica tartása engedélybe ütközhet? A kakásban beépített erkély van amit berendeztem a cicáknak,(polcokat furattam fel a falra amin tudnak ugrálni,lejárolapoztattam,a könnyebb tisztán tartás érdekében,most éppen bádogost keresek,hogy rácsot tehessek az ablakra,hohy megoldhato legyen még jobban a szellőztetés….)de sajnos van szaguk a mindennapos tisztántartásn ellenére is.1 emeleten lakom. a szélsö szomszédok nem problémáztak,az állatok miatt.Söt meglepöen kedvesen fogadták,de a felsüö szomszéd már az elsö napokban üzent,hogy kopog a kutya körme a kövön(a közlekedöt is lejárolapozattam a kutyus miatt).Nem akartam már az elején vitát,ezért elvittem a kutyát kozmetikushoz.Most egyelöre csen és nyugalom van.Kérjem írásban a szélső szomszédok beleegyezését?És ha csak az egy felsö szomszéd problémázik,lehet vmi baj?Az összes állatom mentett és már több éve velem vannak, SOHA nem tudnék megválni egyiktől sem!
Minél hamarabb el kell olvasni a helyi állattartási rendeletet, ez a helyi önkormányzat weboldalán, vagy az ügyfélszolgálaton elérhető. Az abban foglaltak szerint kell eljárni, mert változó, hogy elvárják-e és milyen százalékban a társasház lakói hozzájárulását az állattartáshoz. Sajnos általában kérnek ilyen hozzájárulást. És egyes települések maximálják is a lakásban tartható állatok számát. Minél hamarabb próbálja rendezni a helyzetet, mert sajnos sok esetben annyira ellenzik a lakók az állattartást, hogy vagy meg kell válni tőlük, vagy szinte csak a lakáscsere a megoldás.
Aki még lakásvásárlás előtt áll: állattal új lakásba költözés előtt mindenképpen fel kell venni a szomszédokkal a kapcsolatot, és a helyi rendelet alapján megkérni a lakók hozzájárulását is. Később ez “életmentő ” lehet.
Természetes, hogy kutyát, macskát csak a szomszédok zavarása nélkül szabad tartani. Egy probléma van, hogy egyes emberek ezzel visszaélnek, és szinte kiszekálják a kutyás, macskás lakót. Megteheti, mert igazából sok önkormányzatnál meg sem kell indokolnia, hogy miért zavarja az állattartás. Zavarja, és kész. Övé az igazság. Szerencsére több településen utána járnak a bejelentő igazának, de nem nem mindenütt.
Nikolett, ne várjátok meg, míg idáig fajul a helyzet.
szombathelyen lakom egy 6 lakásos társasházban 3 leányommal,szomszédban szintén 2 10 év alatti leány,fent ismételten 2 10 év alatti gyermekkel. A problémám a következő:A földszinten lakik egy tehetős, jómódú pár,akik szerintem fittyet hánynak az ebtartásra,gondolok arra,hogy ők állandóan a közös udvarra engedik ki a kutyájukat a dolga elvégeztére,majd ha idejük engedi talán 2 nap is felszedik a piszkot.Kis termetű kutyáról van szó,de akkor is mindenki tisztában van vele mekkora veszéllyel jár a kutyaürülék?Többször lettek figyelmeztetve de eddíg nem történt semmi.Mit tehetek a gyermekeim érdekében?
Kedves Roland! A helyi ebtartási rendelet szabályozza a kutyatartás mikéntjét. Általában a társasház közös udvarán eb nem tartható, de az, hogy oda engedik ki szaladgálni, az még nem udvaron tartás. A kutyaürülék eltakarítása a kutyatulajdonos dolga. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a helyi jegyzőnél nyújthatnak be panaszt. Mivel egy házban laknak, csak a szép szót, a megbeszélést javaslom, hogy ne csak kétnaponta, hanem minden nap szedjék össze a kutyakakit. És minden család részéről némi toleranciára is szükség lehet egy társasházban. Hiszen nemcsak a kutyát kell elviselni, az 7 kiskorú gyermek is néha akkor is csinál zajt, amikor más pihenne. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kutyakakiban kell tapicskolniuk az udvaron, csak utaltam a kölcsönös tolerancia szükségességére. Beszéljék meg szépen, nyugodtan a problémát. Még megnyugtatásul: egy oltott, féreghajtott kutya ürüléke nem terjeszt fertőzéseket (pld.: bélféreg).
Ha a toxoplazmózisra gondolt, mint a kutyaürülékből kapható veszélyes fertőződési lehetőség, akkor néhány tévhitet megcáfolnék:
A toxoplazmózist inkább a macskák ürüléke terjeszti, és ez a fertőzés az anyaméhben fejlődő magzatra lehet végzetes. Pontosan ezért minden kismamát automatikusan szűrnek, ha már korábban átesett egy ilyen fertőzésen, akkor már nem jelent a babára veszélyt a fertőződés. Ezért sokkal jobb, ha minden nő (leány) minél hamarabb átesik ezen a fertőzésen még az első terhessége előtt, így terhessége alatt nem kell nagyon-nagyon óvatosnak lennie.
Forrás és információ a toxoplazmózisról: http://www.hazipatika.com/services/betegseglexikon/view/Toxoplazmozis?id=248
(különösen ajánlom a fenti link oldalán a megelőzésre vonatkozó részt elolvasását).
Tiszteletem !
Én vidéken élek egy lakótelepen…Gyerekként falun nőttem fel és kutyám is volt.Szeretem az állatokat,de….!Segitséget szeretnék kapni az ügyben,hogy hová lehet fordulni azzal a problémával,ami nagyon sok lakótelepen élő embert zavart.Sok kutyatartó van a telepen,de egyáltalán nem veszik figyelembe a nem kutyások,más embertársaik érdekeit!Saját lépcsőházuk elől elviszik a kutyát a másik lépcsőház elé piszkitani és az eredményt ott is hagyják!
Kisgyermekes anyuka lévén,duplán felháborít a dolog,hisz a lakótelepet körülvevő zöldövezetben már nem lehet a kisgyerekeket letenni mert mindenhol kutyagumi van!Próbáltunk már szólni a gazdiknak,de vagy kinevettek ,vagy elküldtek melegebb éghajlatra.Volt aki azt tanácsolta,vigyem a gyerekemet az erdőbe,ha nem tetszik hogy itt kutyák is élnek!
Tisztelettel kérdezném!Nem létezik olyan törvény,rendelet vagy szabályzat,ami ezeket a rendetlen,önző gazdákat kordában tartaná?Hisz állatvédelmi törvény van,ami nagyon helyes,mert a védtelen kiszolgáltatott állatokat bűn bántani…,és a védtelen kiszolgáltatott kisgyermekek zöldön való játszási jogát ki védi meg?!Mert mi szülők,kevesek vagyunk az állattartó gazdákkal szemben!
Tisztelettel:Balogh Krisztina Dorog,Zsigmondy V.ltp.
Ha valaki megszegi az önkormányzat állattartási rendeletében leírtakak, azt hová kell bejelenteni?(XVIII. ker)
http://www.bp18.hu
Ügyfélszolgálati irodák
Üllői út 400.
Telefon: 296-1440, 296-1441
Ady utca 100.
Telefon: 297-5619
H: 10:00 – 18:00 óráig
K: 8:00 – 16:00 óráig
Sze: 8:00 – 18:00 óráig
Cs: 8:00 – 16:00 óráig
P: 8:00 – 12:00 óráig
Sajnos az említett szentesi rendelet nem védi sem kutyát, sem a hanyag, embert nem tisztelő kutyatartó szomszédját. A felelőtlen kutyatartó a kutyát a panelban egyedül hagyja, a szerencsétlen kutya kaparja az ajtót és ugat. A szomszéd tiltakozása ellenére méltányosságból engedélyezik a kutya tartását. A szentesi PM Hivatalból az első bejelentéstől számított több mint egy év elteltével kijön egy hölgy és közli, hogy ő bizony nem hallotta kaparni, és ugatni a kutyát.
Társasházban lakunk ahol jelenleg 5db kutya van .A felettünk lakóknál kettő db tacskó, akik éjjel nappal ugatnak,ez még csak a kezdet de a felettünk lakó fia, hozott egy nagytestű kutyát ami ellen tiltakoztunk mert az állat, több mint 40-kg és ha eldobja magát reng az egész mennyezetűnk.A mennyezeten repedések keletkeztek mert a ház statikai szerkezete sem olyan amilyennek lenni-e kellene.Mi három műszakban dolgozunk,a kutyától pihenni nem tudunk pedig nekűnk is van egy (jól nevelt kutyánk)igy a Pécsi Őnkormányzathoz fordultunk segítségért.Ők azt vizsgálták,hogy a kutyák be vannak-e oltva tisztán tartják-e őket .Az már nem érdekelte öket,hogy mi tudunk-e pihenni vagy fáradtan megyűnk dolgozni.de a kutyák maradhatnak.Az épületben mi az első emeleten lakunk,de a harmadik emeleti lakó pontossan tudja ,hogy felettünk nem futkosnak a kutyák nem reng a mennyezet nem nyüszit az állat amikor éjjel jőn haza a gazdája, pedig ő az egyedüli lakó aki az ellentétes oldalon lakik.Az eset óta elkőltőzőtt a fiatalember de renszeresen haza jön a kutyával,kérdés ha már két éve nem lakik itt vissz hozhatja-e az állatot vagy az engedélyünk kell-e ehhez.Vagy, hogy lehet kitiltatni a kutyát a házból.A rendörséghez nem lehet fordulni mert a fiatal ember rendőr!!!Ők pedig egymást védik.Tapasztaltuk.
Kedves Brigitta! Ha valóban ilyen horrorisztikusak lehetnek a körülmények, akkor – mivel társasházban lakik – a többi lakót is zavarná a zaj, a dobogás, az ugatás. Esetleg a felettük lakó kutya által keltett zaj pontos időpontját felírva később a gazdákkal lehetne beszélni, mert elképzelhető, hogy nem a kutya dobja el magát, hanem mondjuk kinyitják a kanapét. Ez is jó nagy zajt tud csapni, ha nem óvatosan nyitják. Ha nem sikerül a zaj forrását megtalálni, és így kiküszöbölni, javaslom, próbáljanak kicsit másra koncentrálni, mint a kutyák okozta vélt vagy valós zajokra. Társasházba látogatóba vitt kutyát még akkor sem lehet kitiltatni, ha nem rendőr a gazdája. Ha végképp nem bírják a zajokat, érdemes lenne megfontolni, hogy olyan társasházba költözzenek, ahol a társasházi alapszabály szerint nem tartható kutya. Viszont ebben az esetben Önök sem tarthatnának kutyát.
Imádom az állatokat, a kutyusokat, a macskáékat, stb. Elgondolkodtató, hogy az állatok tartására éretlen emberek megkeseríthetik a panelban, társasházakban lakók életét. Sajnos nem tanítják a kedvenceiket , nem is foglalkoznak velük, mert maguk sem ismerik az alapvető illemszabályokat, tisztelet a kivételnek.
Szerintem a kutyának is büntetés a panelban, pláne ha csak kétszer viszik ki a kedvencet néhány percre sétálni. Elnézem, hogy hányan vannak, akik az utcán sem takarítják el kedvenceik “hagyatékát”, minden tiszteletem a kevés kivételnek.
Véleményem szerint az állatok tartására éretlen emberek visszaélnek az állatok és az emberek jóhiszeműségével. Ilyen körülmények között nem engedném meg társasházakban, panelekben a kutyák tartását.
Természetesen az a barátságtalan, aki szóvá meri tenni, vagy megköveteli az emberi együttélés alapvető szabályainak betartását.
Nagyon sok igazság van a Kutyabarát hozzászólásában. Viszont jó lenne nem általánosítani. Ha azt mondjuk, hogy az autósok eszeveszetten és veszélyesen száguldoznak az utakon, ebben is sok igazság van, mégis az autósok jelentős részére nézve sértő. ugyanígy nagyon sok kutyatartó megfelelően látja el a kutyáját, még lakásban is úgy, hogy ezzel nem zavarja a szomszédokat. A kutya létezése egy társasházban vagy bérházban önmagában nem lehet zavaró tényező.
Aki nem tartja be a kutyatartás írott és íratlan szabályait, azzal szemben panaszt kell tenni a helyi önkormányzatnál (pld. kutyapiszok), vagy a helyi állatvédőknél (pld. kevés mozgatás).
Kedves Admin!
Nem a kutyusokkal van a baj, hanem az emberrel, a hanyag kutyatartóval. Sajnos itt Szentesen hiába fordul az önkormányzathoz. Felháborítónak tartom, hogy az önkormányzat a saját tulajdonában álló épületben sem képes érvényt szerezni a saját rendeleteinek. Minek az önkormányzati rendelet, ha ezt bármikor felülírhatják mások rovására egy kétezer forintos méltányossági kérelemmel.
Kedves Egy szentesi! Elég egyszer elküldeni a hozzászólását. Ha ugyanazt az e-mail címet írja be e-mailnak, akkor azonnal megjelenik a beírás, egyébként csak manuális elfogadás után. A mondandója érdemi részéhez: egy hanyag kutyatartóval tényleg sok probléma adódhat, viszont itt sem tartom helyénvalónak az általánosítást. Konkrétan ott és abban az esetben kell panasszal élni, ahol az illető kutyatartó nem tesz eleget a kötelezettségének. Ebben pedig a helyi önkormányzat az illetékes, a helyi rendelet önkormányzati érvényesítésének kérdése pedig messze túlmutat egy kutyatartói oldal illetékességén.
Nem szeretnék általánosítani, a száraz tényekre igyekszem korlátozni mondanivalómat. Nyugdíjas bérlő vagyok, 28 éve fizetem a lakbért, Szentesen 23 éve lakom. A szomszédom amikor 2009-ben ide nem kérte a kutya tartásához hozzájárulásomat. A kutyát többször magára hagyta a lakásban és szerencsétlen jószág kaparta az ajtót és ugatott.
Az önkormányzat úgy reagált az első bejelentésemre, hogy nem szükséges a hozzájárulásom, mert nem vagyok közvetlen szomszéd. A rendőrség kihívásáig jutott el a dolog. Kiderült, hogy nem is a bérlő tartja a kutyát, mert ő távol van, hanem közvetlen hozzátartozója. A hozzátartozó a bíróságon visszavonta a rendőrök előtt tett megjegyzéseit, így nem pereltem tovább. Az épület kezelésével megbízott Szentesi Városi Szolgáltató Kft. a rendőrségen tett feljelentésem után visszavonta azt az állítását, hogy nem vagyok közvetlen szomszéd. A 4 méter közös falról “megfeledkeztek”. Az újabb bejelentéstől hetek teltek el mire kijöttek az önkormányzattól és megállapították, hogy a kutya nem ugatott. A befizetett díj fejében a nem itt lakó hozzátartozónak méltányosságból engedélyezték a kutya tartását.
Miért is kellenek ilyen rendeletek, ha maguk a megalkotói sem tartják be azokat?