Még mindig nagyon kevés adózó él azzal a lehetőséggel, hogy adóbevallásakor az adó 1 százalék rendelkezését is leadja. Pedig ez a legegyszerűbb módja, hogy a számára fontos ügyért – esetünkben az állatvédelem érdekében – tegyen valamit. Az adó 1 százalék rendelkezés lehetősége azt jelenti a gyakorlatban, hogy az adózó állampolgár dönt arról, hogy az állam az adója 1 százalékát milyen célra használja fel.
Sok állatvédő szervezet szinte egyetlen bevételi forrása az adó 1 százalékból befolyó összeg. Több ezer kóbor vagy feleslegessé vált kutya élete azon múlik, hogy az állatbarát adózók bevallásuk elkészítésekor időt szánnak-e arra, hogy leadják az adó 1 százalék rendelkező nyilatkozatukat.
Ha a szívünkhöz közel áll a kóbor állatok sorsa, ha szeretnénk rajtuk segíteni, akkor ne habozzunk, és válasszuk ki – lehetőleg a lakóhelyünkhöz közeli – állatvédő szervezetet, és rendelkezzünk a javukra.
Legyünk körültekintőek
Figyeljünk arra, hogy a kiszemelt civil szervezet jogosult legyen az adó 1 százalék fogadására. Létesítő okiratában szerepelni kell az, hogy valamilyen közhasznú tevékenységet folytat. Ez az állatvédő civil szervezetek esetében egyértelmű, mert az állatvédelem szerepel a közhasznú tevékenységek között.
Arra viszont oda kell figyelni, hogy adó 1 százalék fogadására csak az a szervezet jogosult, amely a tevékenységét ténylegesen végzi, és az adóévet megelőző év január elsején már működött. Akkor működhet egy civil szervezet, ha a székhely szerint illetékes bíróság bejegyezte, és a bejegyzés már jogerőre emelkedett.
Csak oda adjuk, ahol pénzünket állatvédelemre használják fel
Sajnos itt is előfordulnak olyan civil szervezetek, amelyek inkább csak elméletben foglalkoznak állatvédelemmel. Természetesen a szemléletformálásra, az állattartók szokásainak helyes irányba történő terelése is nagyon fontos tevékenység. De a jelen kóborállat-helyzet mellett megengedhetetlen az, hogy egy állatvédő szervezet ne vegyen részt a bajba jutott állatok gyakorlat mentésében.
Ezért fontos, hogy az adó 1 százalékunkkal elsősorban a lakóhelyüknkhöz közeli állatvédő szervezetet támogassuk. Így rálátásunk lehet a működésükre, hiszen egy jól működő helyi állatvédő szervezettel biztos hogy kapcsolatba került már legalább egy ismerősünk, munkatársunk. Hallgassunk a véleményükre, de legjobb az, ha személyesen meggyőződünk, jó helyre kerül-e a pénzünk.
Hogyan minősíthetjük az állatvédő szervezet munkáját?
Főleg, ha személyi jövedelemadónk 1 százaléka nagyobb összeg (amely származhat egy lakáseladásból is), mindenképpen érdemes alaposan utána járni, hogy a kiválasztott civil szervezet jól gazdálkodik-e a rábízott pénzvagyonnal? A közhasznú minősítéssel rendelkező civil szervezeteknek közhasznúsági jelentést kell készíteniük, melyet elérhető kell tenniük. Ebből kiderül a gazdálkodásuk fő irányvonala. Talán nem helyes az, ha egy állatvédő szervezet a rendelkezésre álló pénzvagyona jelentős részét például munakbérekre vagy nyomdaköltségre költi. Ha ténylegesen állatvédelemmel foglalkozik, akkor jelentős állatorvosi, állatgyógyászati kiadásának is kell lennie. Ha az állatvédő szervezetnek nincs közhasznú besorolása, eredménylevezetést akkor is készíteniük kell. Vegyük figyelembe, hogy a közhasznú vagy a kiemelten közhasznú besorolás vállalása magasabb adminisztrációs követelményeket ró a civil szervezetre.
Fontos, hogy működtessenek egy állatmenhelyet. Az állatmenhely legyen nyílt, azaz látogatható. Ahová csak nehezen lehet bejutni, lehet, ott van némi takargatnivaló is. Figyeljük meg az ott tartott állatokat. Mennyire tiszták, mennyire jóltápláltak, hogyan viszonyulnak idegen emberekhez, milyen a hangulatuk? Aki kicsit is ismeri a kutyákat, macskákat, könnyen felismerheti, ha az állatok nem érzik jól magukat.
Altat-e az állatmenhely?
Ezalatt az állat életének kioltását értjük, mely különböző okok miatt lehetséges. A legtöbb állattartó elfogadható sőt, követendő indoknak tartja a gyógyíthatatlan, komoly szenvedéssel járó beteg állatok euthanáziáját. A helyhiány miatt altatásban már erősen megoszlanak a vélemények. Ebben a kérdésben az akutya.info nem fog állást foglalni, legyen ez az olvasó, az adózó állampolgár szubjektív joga.
Akik a helyhiány miatti altatást elfogadhatónak tartják, elsősorban azzal érvelnek, hogy az örökbeadhatatlan, idős, kisebb-nagyobb torzulásokkal rendelkező kutyák csak elveszik az életerős, fiatal, jó esélyekkel örökbeadható kutyák elől a férőhelyet – és így esélyt -, egy biztonságos életre. Tény és való, hogy sok fiatal kutya végzi az életét autók kerekei alatt, illetve a kullancsfertőzéseknek, és más fertőző betegségeknek is gyakran áldozatul esnek.
Azon állatvédő szervezetek, melyek elutasítják a helyhiány miatt altatás lehetőségét, érveikben gyakran szerepel az, hogy nincs örökbeadhatatlan kutya. Bár sajnos napjainkban sokszor a fiatal kutyák is menhelyen maradnak, de a tapasztalat az, hogy tényleg a legcsúnyább, legöregebb kutya is jó gazdához kerülhet. Ez kizárólag a leendő örökbefogadók jóindulatán múlik. A helyhiány miatti altatás ellen szól az is, hogy ki és milyen érvek alapján dönthet egy-egy kutyáról, hogy élhet-e tovább, vagy el kell pusztulnia a világból.
Ha ezt a kényes kérdést feltesszük egy állatvédő szervezetnek, vegyesek lehetnek a reakciók. Van, ahol nyíltan vállalják, van, ahol tiltakoznak. Gyakorlati tanács: bármit is mondanak az adott kutyamenhelyen. Ha nem látunk öreg kutyákat, ha fekete kutya alig van a menhelyen, ha nincs csonka, sérült, sánta, sebhelyes kutya, akkor ott nagyon nagy valószínűséggel altatnak helyhiány miatt. Erre utal az is, ha az adott menhely szinte mindig tudja fogadni a bejelentett kutyát. Kizárólag saját döntésünkön múlik, hogy ilyen állatmenhely működéséhez adjuk-e az adó 1 százalékunkat.
Az adó 1 százalék rendelkezése kapcsán – mint ahogy az élet más területein is – felelős döntésre van szükség, adjuk annak a civil, lehetőleg állatvédelemmel foglalkozó szervezetnek, mely működésével, irányelveivel egyetértünk.
Még egy jótanács: Ne dőljünk be pusztán a reklámoknak. Természetesen a reklámozás már a mindennapi életünk hétköznapi része, de az az adó 1 százalék nem oda való, ahol a legszebben tudják kérni, hanem ott lesz jó helyen, ahol valóban az állatokra, az állatok megsegítésére fordítják.
Hasonló témák a kutya ajánlásával:
- Adó 1 százalék fogadására érdemes állatvédő szervezetek
- Pedigree örökbefogadási program
- Rendeletben szabályoznák a házi kedvencek tartását és forgalmazását
- Cesar Millan, a kutya suttogó
- Kutyakozmetika
[...] Adó 1 százalék az állatvédelem javára [...]